illusztáció

Általános tájékoztatás a felszámolási,
végelszámolási eljárásról


Pénzügyi felügyelet és felszámolási eljárás

Hazánkban – klasszikus jegybanki feladatain túlmenően – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el a pénzügyi piacok folyamatos felügyeletét. Az MNB a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) keretei között figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek – így többek között a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítók, a tőkepiaci intézmények, a pénztárak – tevékenységét. A felügyelés célja a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása érdekében a pénzügyi szervezetek prudens működésének elősegítése, valamint a kockázatok időben történő felismerése és megfelelő kezelése, elkerülendő, hogy azok veszélyeztessék a rendszer stabilitását és a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett közbizalmat.

Ha az MNB úgy ítéli meg, hogy valamely pénzügyi szervezet működésében jelentkező kockázatok folytán a pénzügyi szervezet megszüntetése nem szükséges, de szoros figyelemmel kísérése igen, a szervezet részleges vagy teljes irányítására felügyeleti biztost rendelhet ki. A felügyeleti biztosi feladatokat a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) által jelölt személy látja el. A kirendelésre vonatkozó jegybanki végzés meghatározza a felügyeleti biztos jogkörét, valamint kinevezésének időtartamát.

Az MNB részéről a felszámolás kezdeményezésére abban az esetben kerül sor, amennyiben megállapításra kerül, hogy felügyeleti intézkedéssel, illetve felügyeleti biztos kirendelésével sem biztosítható a pénzügyi szervezet prudens működése. A felszámolási eljárás célja, hogy a pénzügyi szervezet megszüntetését megelőzően a hitelezők érdekei megvalósuljanak, követeléseik kielégítést nyerjenek.

A pénzügyi piacokat átfogó jelleggel szabályozó (ágazati) jogszabályok1 az MNBtv.-re utalva rögzítik, hogy a pénzügyi szervezetek felszámolására a bíróság kizárólag a PSFN Kft.-t rendelheti ki. A PSFN a konkrét pénzügyi szervezetet érintő felszámolási eljárás lefolytatására felszámolóbiztost jelöl ki.


A felszámolási eljárás menete

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) részletesen tartalmazza a felszámolási eljárás menetét, az eljárásban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit, valamint a jogok gyakorlásának módját és határidejét.

A pénzügyi szervezetek felszámolása során a Cstv.-t az ágazati jogszabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek indoka, hogy a pénzügyi szervezetek felszámolása során a hitelezői érdekek védelme, valamint az eljárások összetettsége eltérő, speciális szabályozást tesznek indokolttá.

A felszámolási eljárás kezdete az eljárás elrendeléséről szóló jogerős bírósági végzés Cégközlönyben történő közzétételének napja. Egyes esetekben az ágazati jogszabályok ettől eltérő időpontot állapíthatnak meg, így pl. pénztárak esetében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának napja.2

A Cstv. rendelkezéseiből fakadóan a felszámoló a feladatát a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. Ennek keretében a felszámolóbiztos megvizsgálja az adós társaság élő és lejárt szerződéses kapcsolatait, felméri a felszámolási körbe vonható és azon kívül eső vagyon körét és mértékét – különös tekintettel az olyan eljárásokra, melyekben ún. ügyfélvagyon található –, s megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy – amennyiben annak lehetősége fennáll – az ügyfélvagyon kiadása mellett, a felszámolási vagyont növelve a hitelezők minél magasabb kielégítését érje el. Ennek egyik módja a megítélése szerinti felszámolási vagyonba tartozó vagyonelemek visszaszerzése, valamint az egyes vagyonelemek lehető legmagasabb áron történő értékesítése. A felszámolónak mindemellett kötelezettsége, hogy amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, úgy a szükséges intézkedések megtételével kezdeményezze az érintettek felelősségre vonását.

A fentiekhez kapcsolódóan az eljáró felszámolóbiztos felszámolási ütemtervet készít, az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti.

A felszámoló ellenőrzi az adós társaság volt vezető tisztségviselőjének a Cstv.-ben meghatározott kötelezettségei teljesítését, az átadott iratanyagokat ellenőrzi – különös tekintettel az adós társaság szerződéseire –, s a szükséges intézkedéseket megteszi.


A követelések bejelentésének határideje

A Cstv. rendelkezései szerint az adóssal szemben fennálló követeléseket a közzétételt követő 40 napon belül a felszámolónál kell bejelenteni.

Azon követeléseket, amelyeket 40 napon túl (kivételesen: 60 nap), de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdése figyelembevételével kiegyenlített tartozások után még van vagyoni fedezet.

A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bejelentési határidővel összefüggésben egyes ágazati jogszabályok [pl.: Bszt. 182. § (1) bekezdése] eltérő határidőt állapítanak meg a hitelezők érdekében, így befektetési szolgáltatók ügyfelei számára a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő a közzétételt követő 60 nap azzal, hogy a 180 napos jogvesztő határidőt itt is figyelembe kell venni.


A bejelentett követelés

A felszámolási eljárás során bejelentett követelésen belül – amennyiben valamely ágazati jogszabály erre lehetőséget ad – megkülönböztetésre kerül az ügyféligény és a hitelezői igény.

Ilyen külön jogszabály pl. a Bszt., melynek 136. §-a egyértelműen meghatározza az ügyféligény fogalmát, valamint a kiadására vonatkozó szabályokat.

Ennek alapján tehát különbséget kell tennünk a felszámolási vagyon és az ügyfélvagyon között, így azon vagyonelemek, melyek ügyfélvagyonnak minősülnek, csak az ügyfelek igényeinek kielégítésére használhatók fel. Ebből az is következik, hogy a felszámolási vagyon a felszámolás költségeire, illetve a bejelentett hitelezői igények meghatározott sorrendben történő kielégítésére nyújtanak részben, vagy egészben fedezetet.


Biztosított követelések

A felszámolási eljárás során azon hitelezők, akik követelését zálogjog biztosítja, vagy követelésük a zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik, a Cstv. rendelkezései szerint kerülnek kielégítésre az egyes ágazati jogszabályokban foglalt eltérések figyelembevétele mellett.

Egyes pénzügyi szervezetek felszámolási eljárása során az ügyfelek által bejelentett követelések egészben, vagy részben az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), illetve a Befektető-védelmi Alap (BEVA) által biztosítva vannak. www.oba.hu, www.bva.hu


A felszámolási eljárás befejezése

A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést, valamint vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a zárómérleg elkészítésének napját követően az adóhatóságnak, valamint intézkedik a pénzügyi szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.

A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével – főszabályként – a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező. Kivételesen ennél hosszabb eljárás is lehetséges, tipikusan abban az esetben, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessé válik, és ebben az esetben megnyílik a lehetőség a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére.

A felszámoló a zárójelentéshez csatolt vagyonfelosztási javaslat keretében javaslatot tesz az egyes hitelezői csoportok kielégítésének mértékére, az esetlegesen fennmaradó vagyonelemek felosztására, valamint a szöveges jelentésben kérelmezi a felszámolási zárómérleg jóváhagyását és az adós társaság nyilvántartásból való törlését.



1 Az MNBtv. 39. §-ában nevesített jogszabályok. Pl. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény; a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény; a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény; valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.).

2 Öpt. 45/B.§ (4) bekezdése.